Ma kezdtem meg a “közmunkámat” az Ovimban, és IMÁDOM! Hihetetlen jó érzéssel jöttem el. Minden gyerek egy csoda! 🙂
Feszegetik a határokat, mert nem emelem fel a hangom, nem én vagyok az Óvó nénijük, de majd összeszokunk! 🙂 Máris nagyon kedvesek voltak, hihetetlen, hogy mennyi szeretet van egy 27 fős csoportban… 🙂 Egyszerűen imádni valóak!
A többiek is kedvesek, csak azt sajnálom, hogy majd passzolgatnak a csoportok között :S Mert így mire összeszokunk egy csoporttal (amire elég egyetlen nap is) már “ott is hagyom őket”..
De végül is nem megyek messzire 🙂